A múlt, jelen és jövő is pályára lépett a Labdarúgás Világnapja alkalmából rendezett foci ünnepen. A HSE egykori és mai labdarúgói, december negyedikén ünnepeltek. Kár, hogy kevesen látták.
Először 2000-ben rendezték meg a Labdarúgás Világnapját városunkban. Akkor a Bocskai Öregfiúk vezetésével, Egri Sámuel ötletére és hathatós szervezőmunkájával állt össze a program.
Előbb a gyerekek...
Samu bácsi most is ott volt a lelátón, de kissé szomorúan vette tudomásul, hogy kongott az ürességtől a Városi Sportház. Bizony, ez a rendezvény ennél sokkal többet érdemelt volna.
A program az első évekhez képest szegényes, az elmúlt éveket tekintve viszont a szokásos menetrendnek megfelelően zajlott. Előbb a fiatalok, majd az öregek, végül a jelenkor labdarúgói jutottak szóhoz.
...aztán az Öregfiúk...
Ezzel nem is lett volna gond. Csak éppen a szurkolók hiányoztak, akik a labdarúgókkal karöltve ünneppé tudnak varázsolni egy-egy ilyen délutánt.
...végül a jelenkor csapata volt a pályán.
Kettős érzése lehet azoknak, akik ott voltak a múlt pénteki Labdarúgás Világnapján. Összességében annak örülhetünk, hogy egy másfél évtizedes hagyomány nem szakadt meg, de annak már egyáltalán nem, hogy a pályára lépőkön kívül alig-alig látta valaki a jövő tehetségeit, a múlt vagy éppen a jelen hőseit. Jövőre ennél szebben kell ünnepelni!
.png)
